2012. szeptember 15., szombat

Hétvégi mindenhez nyúlás

Egy hete beköltöztem Kecskemétre a kollégiumba így a már amúgy is lelassult munkatempó méginkább akadozni fog. Próbálom úgy csinálni, hogy amit tudok gyorsan előkéztek itthon, aztán beadom ahova kell hogy mire újra hazajövök tudjam folytatni.

Ami eddig kimaradt a felújításból, az az ülése a gépnek. A huzat szakadt, a lemeze rozsdás, és eddig is rühelltem sztálint, de nem elég, hogy több tízezer embert agyonlövetett, de még tetézte a bűneit azzal, hogy azt az egyet nem lövette agyon, aki kitalálta, hogy a huzatot is csavarozni kell az üléshez.

Elkezdtem hát szépen egyesével lecsavarozni ezeket, szépen óvatosan, hogy megmaradjanak, de ez nem volt egyszerű. A belső csavarok amik vasból vannak, hozzárohadtak a lemezhez. Az anyacsavarok alumíniumból vannak így nem rohadtak össze, de azért szépen rágyógyult a műbőrre. 
 
Ha elsőre nem sikerült rendesen rányomni a villáskulcsot (heteset) akkor rögtön elnyalta a sarkait. Az már meg sem lepett, hogy szinte az össze excentrikus. Egy párat sikerült is leszedni, de a többi vagy elforgott a csavarral együtt, vagy elnyalódott a sarka, vagy a menet jött ki belőle. Ekkor megfogtam és óvatosan letéptem a huzatot, úgy hogy csak a csavarok alatti rész szakadjon ki belőle.


Ezután már rá tudtam tenni a villáskulcsot rendesen és a nagyja le is jött, ami meg nem, azon már csak a precíziós szerszám segített.


Ezeket kellet kiütni miután az anyákat leflexeltem róluk.


És a végeredmény. Huzatot kárpitossal csináltatok, a szivacsot hagyom, hátha pár hét alatt kinyújtózik mert amúgy nem hiányos, bár nem fűzök ehhez sok reményt. Ha nem lesz jó akkor keresek egy jobb állapotút, vagy egy kocsiülés szivacsából faragok egy újat. A lemez pedig megy a homokszóróba.


Ezután a hátsó sárvédőt vettem kezelésbe. Másfél hete Gergővel behegesztettük a felesleges furatokat rajta, egy sörözéses esti szerelés során. Az a nap megérne egy külön posztot mivel rájöttünk hogy van az az alkohol mennyiség amikor egy Pannónia blokk kompresszióját vizsgálva megállapítjuk, hogy nagyon jó, aztán megállapítjuk, hogy se a gyertya se a hengerfej nem volt meghúzva. Meg is írnám, de nem emlékszem tisztán. Talán egyszer majd összerakjuk, mi hogy történt és megírom.
Visszatérve a sárvédőhöz. Visszacsiszoltam a hegesztéseket rajta és betettem azt is a homokszórónak szánt csomagba.


A következő lépés a lámpatest volt, amit kézzel kellett fémtisztára pucolni mivel a visszajelző fények műanyagjait nem lehet kiszedni a homokoló pedig nem vállalta mert nem tudta azzal együtt megcsinálni.


Drótkoronggal a nagyját megcsináltam, de a visszajelzők között nem tudtam, mert szétmarta volna őket. Ekkor jött a pepecselés a szikével, és a finomcsiszolóval. Kb egy óra alatt kész is lett.


Kimaszkoltam őket, aztán jött a szokásos eljárás. Alapozás, festés, lakkozás.


Majd ugyanez történt a lábtartókkal, fékkarral, középállvánnyal, oldalkocsi csatlakozókkal és az apróságokkal is.


A lámpakerettel pedig azt csináltam, hogy a homokszórt felületet drótkoronggal "megpolíroztam" és közvetlenül a fémet lakkoztam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése