Mannheim 2013

Egy ismételt, hosszas távollét után újra visszatértem, és nemis akárhonnan, hanem egyenesen Mannheimből jelentem a helyzetet.

Az egész úgy alakult, hogy a nyelvi tanszék a Gamfon, kiküldött egy körlevelet, hogy keresnek egy németül beszélő, autókhoz, veteránokhoz értő fiút egy hétvégi diákmunkára a Veterama kiállításra. Na gondoltam ezt nekem találták ki, jelentkeztem is rá. Másnap elbeszélgetés, és megkaptam a munkát.

Csütörtök hajnalban indultunk Lacival, aki a kecskeméti NagyGépműhely vezetője. kitelepült reklámozni a céget, és neki kellett segítenem.

Első körben, Ausztriában és Németországban juttattuk célba az elkészült alkatrészeket, motorokat.

Már ezek során láttam pár izgalmas vasat, pedig a börzének még a közelében sem voltunk.

Majd a Zipfer gyár mellett vitt el az utunk.

De a nyáltermelődés csak a harmadik helyen indult csak be igazán, egy rengeteg finomsággal teletömött garázs láttán. Zündappok... Zündappok mindenhol!

 Polgári

 Wehrmacht

 Még több Wehrmacht

 Diszkrét alkatrészbázis

És a kedvencem, egy IVECO vákuumszivattyúval kompresszorosított blokk.

Reggel megérkeztünk a helyszínre.


A standunk

Szerencsétlen nyugati gyerekek, akiknek nem jutott pedálos Moszkvics, a rothadó kapitalizmus ezen termékeivel voltak kénytelenek beérni.

Nyugaton sem úszták meg a háztáji csettegősítést a gépek. Ez a Dürkopp is ennek esett áldozatul.

Távirányítós tankelhárító minitank. Eredeti és két replika.

Egy kis hazai. Igaz valamiért Dunai 500-nak nevezték át az oldalkocsit.

Mauglinak is egy kis nyálcsorgató.

Voltak ilyen rettenetek is.

Egy kellemes kis Simson.

A katonai részleg gyöngyszeme

Na ez a fajta üzlet ott is virágzik.

A kecskecsöcsű nő csöcsű kecske. Érti aki érti.

120€-ért akarta adni. Noooormááális?!

Veterán tuning felsőfokon.

A helyi értelmiség is feltűnt a piacon

Végül eljött a vasárnap délután is és elkezdtünk pakolni. De még előtte mivel kultúrális ember vagyok vettem magamnak egy nagyon híres osztrák festő egy portréját.

És mikor eljött a vége, A mannheimi vasútállomáson elkezdtem várni a vonatot. Amit várhattam is mert 30 perces késéssel volt kiírva 2 órával az indulás előtt.

Ráadásul egy sokak által kevéssé preferált mélyszegénységre utaló jellegzetes szagot árasztó etnikai csoport magyarországi képviselői vircsaftoztak a téren 200 euró miatt...

Inkább elmentem várostnézni addig, ami jó ötletnek bizonyult.

Majd mikor már a városnézés is végetért, visszamentem várakozni. Ekkor odajött hozzám egy srác és kérdezte hogy magyar vagyok-e. Mondtam hogy igen, ekkor odaszólt a társához hogy "nalátod igazam volt csak magyarok járnak málhazsákkal" :D Eztuán beszéltünk egy keveset majd felszálltak a vonatukra és elmentek.

Az én vonatom végül 50 percet késett, ami még nem lett volna gond, mert 75 perc volt a csatlakozásig Münchenben de Ulmnál valaki meghalt a vonaton így az állás miatt 90 percre nőt a késésünk és kereken éjfélre értem Münchenbe ahonnan 23:40 kor indult a fekvőkocsi Budapestre.

Szerencsére megvárták a vonatomat így nem ragadtam ott. Aztán még haza se értem de már kaptam a következő ajánlatot, úgyhogy pár napon belül irány Svájc...